üres lapodon futnak a vonalak
egymást kergetik, hogy formálódjanak
amelyik párhuzamos, az csak testvér lehet
de örömmel fogadják az összes merőlegest
dallamos szólamot karcol a tű
az összkép mindig meseszerű
üres lapodon futnak a vonalak
egymást kergetik, hogy formálódjanak
amelyik párhuzamos, az csak testvér lehet
de örömmel fogadják az összes merőlegest
dallamos szólamot karcol a tű
az összkép mindig meseszerű
Szeptember 4, 2008 at 9:41 am
Kedves.
Szeptember 4, 2008 at 8:16 pm
Aranyoska, rímeske, kellemeske.:)
Szeptember 8, 2008 at 2:51 pm
az összkép mindig meseszerű……….
Szeptember 10, 2008 at 8:08 pm
úgy értettem a meseszerűt, hogy a műveid általában tökéletesek számomra.
Szeptember 10, 2008 at 10:32 pm
ennél szebb bókot azt hiszem nem is kívánhat senki magának!
fene a pofimba, hogy már nem is írok szinte, miről maradok le…
Szeptember 10, 2008 at 10:32 pm
egyébiránt ezt az egyik rajzolásod alkalmával írtam…
Szeptember 11, 2008 at 7:00 am
de jóóó!komoly?
melengeti a szívem..:)